Miközben folyamatosan erősödött a kínai gazdaság és a hadsereg, Kína kormányai a Teng Hsziao Ping által követett csendes visszahúzódás politikáját folytatva várt a színrelépésre megfelelő alkalomra.
Ismételten lefordítottam egy cikket a Dan Trí című vietnámi on-line újságból. Ez is Kínáról szól vietnámi szemszögből tekintve.
Miközben folyamatosan erősödött a kínai gazdaság és a hadsereg, Kína kormányai a Teng Hsziao Ping által követett csendes visszahúzódás politikáját folytatva várt a színrelépésre megfelelő alkalomra.
Harminc évvel Teng reformjai után, a kínai haderő már túl nagy potenciálra tett szert ahhoz, hogy a csendes visszahúzódás politikáját követve elkerülje a világ figyelmét, miközben a vezetésének az ambíciói sem teszik már lehetővé e politika érvényben tartását.
Kína határozott fellépése a természeti kincsekben gazdagnak tekintett Dél-kínai tengeren (Vietnámiak szerint: keleti tenger) a vitatott tengeri határok ügyében a dél-kelet ázsiai országokkal szemben, s ezen belül különösen a Fülöpszigetekkel kialakult konfliktus a Scarborough zátonynál.
„Ez egy olyan jelenség, aminek nyoma sem volt 20 évvel ezelőtt.” mondja Ross Babbage katonai elemző, aki megalapította Canberrai Kokoda alapot – ez egy védelmi, biztonsági elemző intézet – s aki szerint „Ma Kína egészen másfajta játékos képét mutatja és a biztonsági elemzők kénytelenek feltenni a kérdést: ha ma ilyenek, akkor milyenek lesznek 20 év múlva?”.
A térségbeli biztonsági szakértők szerint a kínai haderő szédületes fejlődése erősen nyugtalanítja a közeli országokat, hiszen azt látják, hogy e közben Peking egyre inkább szembe megy a tengi tanítással.
A kínai befolyás növekedésével szemben, az Egyesült Államok egyre többet foglalkozik az egyensúly fenntartásával az ázsiai – csendes óceáni térségben és ezért növeli az itteni katonai jelenlétét, miközben egyre kimerültebbnek mutatkozik Afganisztánban és Irakban, valamint nagyon erős, a katonai költségvetés csökkentésére irányuló nyomás nehezedik a Pentagonra.
A térség országai, ideértve azokat, akiknek ellenséges, vagy csak távolságtartó kapcsolatuk volt az USA-val, most erősen kapaszkodnak a „forgó tengely” nevű” washingtoni politikába. „ A dél-kínai tengeri feszültség miatt mostanában szinte mindegyik dél-kelet ázsiai ország támogatja az USA térségbeni egyensúlyra törekvő politikáját.”, mondta Lí Ming Cường helyettes professzor, a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kínai biztonságpolitikai szakértője. „És nagyon valószínű, hogy ez a tendencia folytatódik a következő években.”
A shangri-la-i konferencián Leon Panetta, amerikai védelmi miniszter részletesen ismertette az Obama adminisztráció ázsiai-csendes óceaáni politikáját. E politika egy egy részét már nyilvánosságra hozták januárban. Panetta szerint az USA tengeri erőinek 60%-át fogja átcsoportosítani az ázsiai-csendes óceáni térségbe, ami 50%-al növeli meg az amerikai hadi tengerészeti jelenlétet. Itt fog állomásozni 6 repülőgép hordozó, valamint a rombolók, cirkálók, tengeralattjárók többsége.
Az egyensúly helyreállítása
„Az amerikai hadsereg azon van, hogy stabil, fenntartható katonai egyensúlyt alakítson ki a világ e fontos térségében.” Mondta Panetta úr a szingapúri Shangri-la hotelben, az ázsiai-csendes óceáni és a nyugati országok katonai vezetőinek biztonsági konferenciáján.
Kína olyan kisebb tengeri szomszédai, mint a Fülöpszigetek, hirtelen sürgető feladattá vált a Washingtonnal kiépítendő biztonsági együttműködés.
Az immár kát hónapja tartó kínai-fülöpszigeti konfliktus a Scarborough zátony körül még mindig nem körvonalazódik semmilyen megoldás. Mind a két fél rendészeti- és halászhajókkal vesz részt a Fülöpszigetek partjaitól 220 km-re zajló huzavonában. A közelmúltban találkozott Benigno Aquino fülöpszigeteki elnök Barack Obama amerikai elnökkel a Fehérházban, ahol a katonai és gazdasági együttműködés kibővítéséről tárgyaltak. A találkozó után Obama Elnök azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a nemzetközi szabályok figyelembevételével kell megoldani a Dél-kínai tengeri határ vitákat.
A feszültség közepete jelentette be a kínai sajtó, valamint katonai weblapok, hogy vízre bocsátották a 056 típus jelű lopakodó képességekkel ellátott rakétás korvettet a shanghai Hudong hajógyárban, ahol további három ilyen hajó van építés alatt.
A tengerészeti szakértők ismertetése szerint ez az 1.700 tonnás korvett 76 mm-es gépágyúval, 4 db. fölt-föld (SSM) YJ-83 SSM típusú rakéta indítóval, egy db. FL-1000 légvédelmi rakéta indítóval, valamint tenegralattjárók elleni harcra használható torpedókkal van felszerelve. A fedélzetén ki van alakítva helikopter leszállóhely is. Ideális méret és képességű hajó a Dél-kínai tengeren történő tevékenységre, amely jó eséllyel legyőzheti a térségben található ellenfeleit.
Az 56-os hajó osztály megjelenése is példa arra, hogy Kína katonai fejlesztései a térségbeni abszolút tengeri fölényre törekszik.
Miközben jelenleg a kínai haderő fejlesztés láthatóan az alacsony intenzitású konfliktusok kezelésére alkalmas hajók irányában történik, addig az is nyilvánvaló, hogy gőzerővel folyik Peking azon erőfeszítése, hogy létrehozzon olyan fegyverzetet, mint a nagyhatótávolságú tengeri célpontok elleni rakéták, harci repülőgépek, megerősített lopakodó képességű tengeralattjárók és a virtuális hadszíntér eszközei, amelyek nyilvánvalóan a térségben lévő amerikai erők ellensúlya kíván lenni hosszútávon.
„Kína katonai beruházásai nyilvánvalóan azt céllozzák, hogy gyengítsék az USA jelenlétét a csendes Óceán nyugati partvidékén és közepén.”, mondta Babbage, egy ausztrál katonai szakértő, aki szerint „Ez egy alapvető kihívás az USA számára Ázsiában.”
Panetta és az USA más tisztségviselői rendszerint cáfolják, hogy amerika stratégiája Kína ellenes. Ugyanakkor a kínai kommentátorok egyértelműen Kína ellenesnek minősítik az amerikai jelenlét fokozását.
A Kínai Stratégiai Kutató Csoport – egy a kínai kormánynak dolgozó elemző szervezett – azt írta egy jelentésében, hogy reagálva az amerikai hadsereg újbóli megjelenésére Dél-kelet Ázsiában, Pekingnek figyelmeztetnie kell az USA-t, hogy tartózkodjon a Dél-kínai tengeri konfliktudokba történő beavatkozásoktól.
Összefoglaló program
A fenti kínai elemző csoport egy országos médiában megjelent kommentárjában mondta egy nyugalmazott kínai tábornok, hogy az amerikai stratégia egy „összefoglaló program”, amely válasz Kína felemelkedésére, benne az amerikai hadsereg válassza a kínai hadsereg fejlődésére.
A kommentátor – aki egyben a kínai kormány tanácsadója – a kínai kormányzat „héjái” közül való, aki rendszerint határozottabb fellépést követel Pekingtől a tengeri érdekeinek védelmében. A héják befolyása előreláthatóvá teszi, hogy Peking elszánt lesz a Dél-kínai tengeri érdekeinek védelmében, de valószínüleg nem fog katonai erőszakot alkalmazni mert „Peking tisztában van azzal, hogy bármilyen részvételével kitörő katonai konfliktus súlyosan károsítaná Kína nemzetközi tekintélyét és megrontaná a kapcsolatát a konfliktusban nem résztvevő ázsiai-, csendes-óceáni országokkal.
Ugyanakkor az elemzők egységesek abban, hogy bármilyen félreértés, hibás lépés olyan szikrát gyújthat, ami katonai konfliktushoz vezet.
Az amerikai védelmi miniszter, miután részt vett a térség biztonsági konferenciáján, ellátogatott Vietnámba, majd Indiába, nem tutkolva azt a célját, hogy erősítse a két országgal a biztonsági együttműködést. Útja során elmondta, hogy az USA meg akarja erősíteni katonai jelenlétét és együttműködését a Csendes óceán nyugati partjának országaival, a kelet-ázsiai országokkal, dél-ázsiai országokkal egészen Indiáig bezárólag, s ebben az együttműködésben Indiának oszlopos szerepe van.
Az események alakulása nyilvánvalóan aggodalmat kelt pekingben, amikor azt kell látniuk, hogy szinte egységesen támogatják az amerikai jelenlétet, köztük olyan országok is, amelyek nagyon is ki vannak szolgáltatva a kínával folytatott kereskedelemnek.
Stephen Smith, ausztrál védelmi miniszter pekingi látogatása során, a Kínai Nemzetközi Stratégiai Kutató Intézetben elmondott beszédében azt mondta, „Az USA katonai jelenléte Ázsiában a békét, stabilitást és a felemelkedést szolgálja a második világháború befejezését követő időkben.” Ausztrália ezért üdvözli, hogy az USA nem csak fenntartja katonai jelenlétét, hanem erősít is rajta.
Smith úr kijelentette, hogy tavaly az ausztrál-kínai kereskedelmi forgalom elérte a 120 milliárd dollárt, de ezt Canberra nem tekinti akadálynak abban, hogy erősítse az USA-val történő katonai együttműködést, aminek a részeként 2.500 amerikai katona fog állomásozni Darwin-ben.
Ha úgy tekintünk a Scarborought zátonynál kialakult patt helyzetre, mint a jövőbeni hasonló nézeteltérések kezelésének a mintájára, akkor Peking is megérti, hogy a térség vele vitában nem álló országai is hasonlóan gondolkodnak és forrópontként fognak tekinteni a Dél-kínai tenger vitás kérdéseire, ami akadályozza Kína és a vele területi vitában lévő országok kapcsolatainak a fejlődését.
