Az elkövetkező évtizedben Kína továbbra is háromszor olyan gyorsan fog növekedni, mint az USA, hogy átvegye tőle a vezető szerepet? Akar Kína a világ első számú hatalmává lenni Ázsiában és az egész világon? Remélhető, hogy Kína egyszer a nyugat tiszteletbeli tagjává fejlődik, mint ahogy ez japánnal történt?
A legbiztosabb válasz ezekre a kérdésekre az, hogy senki sem tudja. Ugyanakkor a térségbeli, s távoli országok vezetői, befektetői és polgárai is téteket helyeznek Kína jövőjére, erejére. Ezt teszik az USA stratégiai elemzői is, amikor rábeszélték Barack Obama elnököt a vissza Ázsiába stratégia meghirdetésére.
Ha a jelenkor legjiválóbb Kína szakértőjének a véleményét szeretnénk megtudni, akkor érdemes az USA legendás diplomatájára, Henry Kissinger-re hallgatnunk, aki Lee Kuan Yew véleményének a meghallgatását javasolja.
Lee 1959-től 1990-ig Szingapúr miniszterelnöke volt. Ő az, aki nem csak létrehozta a modern Szingapúrt, hanem ügyesen egyensúlyozva megtartotta a városállamot Kína és az USA barátjának.
A kínai vezetők, Teng Hsziao Ping-től Hszi Csin Ping-ig bezárólag, az amerikai vezetők Richard Nixon-tól, barack Obama-ig bezárólag, mind nagyra értékelték Lee Kuan Yew, mint olyannak a véleményét, aki kiválóan ismeri és kezeli a gyakorlatban a kelet-nyugati politikai és gazdasági folyamatokat, kapcsolatokat.
A Foreign Policy február 16-i cikkében Lee Kuan Yew a feltett három kérdésre úgy válaszolt, hogy igen, igen és nem.
- Igen, mert Kína az elkövetkező évtizedben, de inkább évtizedekben sokkal gyorsabban fog fejlődni mint az USA, valamint a többi nyugati állam.
- Igen, a kínai vezetők törekszenek arra, hogy Kínát a Ázsia és a világ első számú hatalmává tegyék.
- Nem, mert Kína nem a második világháború után kialakult Pax Amerika-ban meglévő USA pozíciójára vágyik. Másképpen fogalmazva "Kína úgy akar a világ vezető hatalmává lenni, hogy azt a világot Kína határozza meg és nem a nyugati világ tiszteletbeli tagjaként veszi át a vezető szerepet." - mondta Lee még 2009-ben.
Lee úr szerint a kínaiak nem sietnek átvenni az USA szerepét. Vannak kínaiak, akik azt remélik, hogy Kína évszázada lesz a huszonegyedik század, és vannak kínaiak, akik szerint ebben az évszázadban Kína osztozik a világ vezető szerepében az USA-val.
Szerinte Kína a rendelkezésére álló hatalmas emberi erőforrások kihasználásával törekszik arra, hogy a világ többi része fölé fejlődjön gazdaságilag, technológiailag.
Katonailag Kína mindaddig nem fog szembeszállni az USA-val, amíg nem szerzi meg az egyértelmű fölényt a gazdaságban, a technológiában és általában a tudományok területén is. A kínaiak meggyőződése, hogy ha békésen, lépésről lépésre szerzik meg a fölényt az egyes területeken, akkor nem veszíthetnek. A kínai vezetés ki fog tartani tengi türelem és kivárás filozófiája mellett a belátható jövőben.
Az ex szingapúri miniszterelnök hajlik arra, hogy a világ Kína által vezetett világ felé halad. Amennyiben igaza van, a Foreign Policy szerint mind az USA-nak, mind pedig Kínának hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie. A világ történelmére visszatekintve az 1500-as évektől összesen 15 ilyen nagyhatalmi korszak-váltás volt és ebből 11 történt háború útján.
